NAVEGACIÓN

A MAGYAR KÖZÖSSÉG


Regisztráljon honlapunkon, hogy hozzáférjen a tiszteletbeli konzulátus összes szolgáltatásához, valamint tájékoztatást kapjon az andalúziában élő magyaroknak szervezett eseményekről.hungaros

MAGYARORSZÁG: KULTÚRA


Magyarországon történelme kezdetén a sztyeppéken folyatott fémműves mesterségekhez hasonló tevékenység folyt, a XI. században azonban megjelentek a nyugati hatások. A román korból fennmaradtak a pécsi tornyok, valamint a kapunyílások faragott díszítése, amint az Jákon is megfigyelhető. A gótikus stílusú alkotások közül kiemelkedő a kassai katedrális, a Matheóc és Felsőguz falvakban található színes faszobrok, a kolozsvári Szent György-lovasszobor, mely Kolozsvári Márton és Görgy alkotása, valamint Kolozsvári Tamás és az ismeretlen nevű M.S mester festményei. A reneszánsz korából csak épületek maradtak fenn, például a fricsi várkastély. A barokk azonban széles körben elterjedt. E stílus kiváló példája a pesti Szent Anna templom, az egri ferences templom és a Gödöllői Királyi Kastély, valamint J. A Krauss és Hebenstreit szobrászati alkotásai csak úgy, mint Kupeczky, Mányoky és Bogdány festészete. A neoklasszicizmus kiemelkedő képviselői Polláck Mihány és Hild Jószef építészek, valamint Ferenzy István festő. Neogótikus stílusban épült a budapesti Parlament, Steindl Imre alkotása, valamint a Schulek Frigyes tervezte Halászbástya. A XIX. századból meg kell említenünk Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Paál László és Munkácsy Mihály festészetét. A XX. században kiemelkedőt alkottak Lajta Béla, Árkay Bertalan és Vágó József építészek. A festészet területén Barcsay és Korniss absztrakt, valamint Bálint, Kondor és Illés szürrealista festők munkássága külön említést érdemel. Szintén meghatározó alkotások kerültek ki Schaár, Varga, Vígh, Kő és Vilt szobrászok, valamint Gorkä és Kovács keramikus művészek kezei közül.
A magyar nyelvű irodalom a XVI. században indult fejlődésnek, amikor elsőként jegyezték le a magyar nyelv nyelvtani szabályait, majd a barokk korban virágzott Gyöngyösi István prózájának és Zrínyi Miklós költészetének köszönhetően. Később azonban a francia és a német nyelv kulturális egyeduralma miatt hanyatlásnak indult. A XVIII. században megkezdődött a nemzeti reneszánsz korszaka, amikor Bessenyei György, Kármán József és Kazinczy Ferenc drámaírók megújították az irodalmat. A nemzeti mozgalom a romantika időszakában élte fénykorát, Petőfi Sándor költészete, valamint Eötvös József írói és Czakó Zsigmond drámaírói munkássága révén. Az osztrák uralom időszakában a hatalom ismét a német nyelv használatát helyezte előtérbe, ez azonban a magyar nacionalizmus egy erőteljesebb irányvonalának megjelenéséhez vezetett, melyet Arany János költő, Jókai Mór és Kemény Zsigmond írók, valamint Madách Imre drámaíró képviselt. A XX. század elején alkotott a kiemelkedő lírai költő, Ady Endre, modern stílusban. Az Osztrák-Magyar Monarchia első világháború utáni felbomlása maga után vonta a germán kulturális hatások háttérbe szorulását. A második világháború után azonban Magyarország a szovjet blokk része lett, ami az irodalom számára meglehetősen kedvezőtlen szocialista realizmus térnyerését támogatta. A XX. századi irodalom kiemelkedő alakjai voltak a Nobel-díjas író Zilahy Lajos, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond, valamint a drámaíró Molnár Ferenc.
A magyar zeneszerzés első jelentős képviselője a romantika korszakában alkotó Liszt Ferenc, aki rapszódiákat szerzett és megalkotta a szimfonikus költemény műfaját. A XX. században a zenei nacionalizmus képviselőjeként Bartók Béla és Kodály Zoltán széleskörű népzenei gyűjtést végzett.
Magyarország a filmművészetnek is jelentős alakokat adott, közülük néhányan más országokban dolgoztak, például Alexander Korda az Egyesült Királyságban, vagy Michael Curtiz az Egyesült Államokban. A Magyarországon dolgozó filmrendezők közül a két legjelentősebb Jancsó Miklós és Szabó István.